Olvasónk küldte! - Rajong a magyar alkotmányért egy skót újság- Az új magyar alkotmány üdítő kivétel "a huszonegyedik század erkölcsi sivatagában", "egy örökségét és önállóságát visszakövetelő civilizált nemzet szellemi terméke" - veszi védelmébe a Scotland on Sunday című lap szerkesztőségi kommentárban az alaptörvényt. Szerinte Európának példát kellene vennie erről a teljesítményről, ahelyett, hogy "a politikai passzivitás és az erkölcsi relativizmus levében pácolódik".
Amikor az EU, az ENSZ, a baloldali kommentátorok, Hillary Clinton és mások
együttes támadást indítanak, az elég jól jelzi, hogy valaki, valahol
különlegeset alkotott. Ez a helyzet a január elsején hatályba lépett magyar
alkotmánnyal, amelyet az említettek kórusban ítélnek el - írja a Scotland
on Sunday címq lap. A jobboldali és unionista beállítottságú skóciai
nemzeti lap, a The Scotsman vasárnapi kiadása szerint a nyugati nemzetek
hosszú ideje nem álltak elő ilyen kulturális és intellektuális, morális és
egészében véve is nagyszerű teljesítménnyel, mint a magyar alaptörvény.
"A huszonegyedik század erkölcsi sivatagában ijesztő lehet szembesülni a
tradicionális értékek, a hazafiság és a szabadság ilyen drágakövével" -
lelkesedik kommentárjában az újság, amely Brüsszelnek és Washingtonnak is
ad egy jótanácsot: tanulmányozzák egy kicsit a magyar történelmet, mielőtt
felvállalnak egy ilyen "hiábavaló konfrontációt".
A Scotland on Sunday felidézi, hogy a kritikusok szerint a Magyar
Köztársaság átnevezése Magyarországra arra utal, hogy veszélybe került a
demokrácia. Ez az érv azonban nem állja meg a helyét, miután Magyarországot
1946 február elsején kiáltották ki köztársasággá a kommunisták. A magyar
alkotmányosság hagyománya Szent István királyig visszavezethető, akinek
koronája a szuverenitás legfőbb szimbóluma.
Habár a monarchiát nem vezették be újra Magyarországon, és nem történt meg
a Habsburg restauráció, Habsburg Ottó fia Magyarországon lakik - írja a
lap, amely szerint a Habsburg monarchia utáni idők tragikusak voltak a
magyar nép számára: az 1920-as trianoni békeszerződéssel Woodrow Wilson
"megrabolta" Magyarországot, amely elvesztette területe 71 százalékát,
lakosai 66 százalékát és egyetlen tengeri kikötőjét.
A Scotland on Sunday több mondatrészt idéz az alaptörvény preambulumából, a
Nemzeti Hitvallásból: "Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerzodés a múlt,
a jelen és a jövo magyarjai között", és "valljuk, hogy együttélésünk
legfontosabb keretei a család és a nemzet", és "elismerjük a kereszténység
nemzetmegtartó szerepét". Ezek a szavak magasan felette állnak az uniós
egyezmények "szócséplésének", a kereszténység és a család szerepének
emlegetése pedig "nyilvánvalóan szembemegy az EU frankfurti marxistáival".
A lap örül annak, hogy a magyar alaptörvény a fogantatás pillanatától védi
az emberi életet, hogy a házasságot egy nő és egy férfi egyesüléseként írja
le, hogy megemlíti a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét. A kommentár
védelmébe veszi a bírósági rendszer reformját és a jegybanktörvényt is. A
magyar alkotmány egy új "kulturális és morális ébredés" jele, amely
szembenáll a Brüsszel irányította integrációval és politikai korrektséggel.
"Egy örökségét és önállóságát visszakövetelő, civilizált nemzet szellemi
terméke", amelynek inkább inspiráló hatással kellene lennie Európa többi
részére, amely "a politikai passzivitás és az erkölcsi relativizmus levében
pácolódik". "Ahogy ez a nemes dokumentum leszögezi, múlhatatlanul
szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra" - fejezi be a
szerkesztőségi kommentárt az újság.