Kunfalvi Melinda, azaz barátai számára közismert nevén Meme lett a legjobb. Legalábbis nekünk, abonyiaknak biztosan. Rendkívül büszkék lehetünk rá, hiszen megnyert egy országos versenyt az asztaldíszítés kategóriában. A közelmúltban a Szakma Sztárja verseny abonyi győzteseit mutattuk be, most következzék Meme, aki a Savaria Floriadae versenyen lett első helyezett. Meme galériája ITT
Kicsit messzire kellett utaznia a Magyar Gyula Kertészeti Szakiskola tanulójának, hiszen a versenyt Szombathelyen rendezték meg. Meme Budapesten tanul, és a szép eredményről véletlenül szereztünk tudomást. Azt hiszem, ezek önmagukért beszélnek.
Mi is volt ez a verseny?
Savaria Floriadae: virágkompozíciók a barokk stílus jegyében
A barokk kor hangulata uralta a hétvégi Savaria Floriadae nemzetközi virágkötő versenyt. A Herman Ottó Szakközépiskola huszonharmadik rendezvényén e stílus jegyében készítettek a versenyzők pompás virágokból csokrot, legyezőt, asztaldíszt. Az idén először virágszőnyeget is alkothattak a csapatok.
Kunfalvi Melinda beszámolója:
Előző hétvégén került megrendezésre Szombathelyen a Savaria Floriadae, a Fiatal Virágkötők XXIII. Nemzetközi Szakmai Versenye.
A téma XVI. Lajos kora volt a barokk jegyében. A versenyre három külföldi iskola, Malinovo, Karva, és Prievidza diákjai is érkeztek, valamint négy magyar iskola, Budapest, Kiskőrös, Tata, és a helyi szombathelyi iskola diákjai vettek részt.
A versenykiiírás szerint négy feladatban kellett megmérettetnünk magunkat. Elsőként egy csokrot kellett készítenünk, melyet egy gazdag hölgynek szánunk. Második feladatként egy Napkirály korabeli teadélutánra kellett asztalt díszítenünk, természetesen virágokkal. Harmadik feladat egy legyező volt, melynek csak az átmérőjét szabták meg, minden más rajtunk múlt. Negyedik feladat egy közös csapatmunka volt, amire már előre felkészülhettünk a társainkkal. Egy barokk virágszőnyeget kellett készítenünk az iskola (Herman Ottó Kertészeti, Környezetvédelmi, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola) parkjában.
A csokorhoz, az asztalhoz, valamint a legyezőhöz és a szőnyeghez szükséges előkészületek már a verseny előtt két héttel elkezdődtek, beleértve a tavaszi szünet minden percét is. A korszakra jellemző volt az aprólékos kidolgozottság, így erre mi is ügyeltünk. Én személy szerint körömnyi buxusleveleket használtam fel mindhárom készítményemben, ezeket ragasztottam, majd aranyra festettem őket, hogy az akkori (néha színlelt) fényűző életet érzékeltessem.
A verseny előtti napon hajnali háromig fáradtan fűzögettük vékony drótra az aznap vásárolt friss jácintvirágokat, de utólag visszagondolva nagyon is megérte.
A verseny napján mindenki egyszerre készítette a munkáit, mialatt folyamatosan ellenőrizve voltunk. Minden versenymunkára előre kiszabott idő volt, a csokorra és a legyezőre 60 perc, míg az asztaldíszítésre 90 perc állt a rendelkezésünkre.
Az eredményt csak másnap tudtuk meg egy ünnepélyes megnyitó keretein belül, ami a következőképp alakult:
Barokk legyező:
I. hely - Nagy Tamás (Budapest, Magyar Gyula Kertészeti Szki.)
Barokk virágcsokor:
I. hely - Solgayová Loretta (Malinovo, Szlovákia)
Barokk aszaldíszítés:
I. hely - Kunfalvi Melinda (Budapest, Magyar Gyula Kertészeti Szki)
Összetett egyéni verseny:
I. hely - Berdár Bernadett (Budapest, Magyar Gyula Kertészeti Szki)
II. hely - Kunfalvi Melinda (Budapest, Magyar Gyula Kertészeti Szki.)
Iskolák versenye:
I. hely - Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola, Budapest
Barokk virágszőnyeg:
I. hely - Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola, Budapest
Az eredményekből nagyjából látszik, hogy iskolám, melyre büszke vagyok, nagyon sok díjat elhozott, bár kétségkívül a Malinovoi csapat is remekelt. Sokaknak ez a verseny volt az első életükben, míg mások többszöri visszatérőnek, már-már rutinosabbnak számítottak. A rengeteg - néha éjszakai - munkánk meghozta a gyümölcsét. Minden előrejutásunkat, és támogatásunkat pedig (az iskolán kívül) felkészítő tanárunknak köszönhetjük, Szentpéteri Szabolcsnak, aki végig önzetlenül, végtelen nyugalommal és türelemmel segített nekünk kimeríthetetlen szaktudásával.
Bár néha úgy tűnt, feladjuk, mégis végigcsináltuk, és nem bántuk meg. Egy ilyen verseny hatalmas tapasztalatbomba. Sok új technikai fogást lehet tanulni, és nem utolsó sorban sok új emberrel lehet megismerkedni, legyen az egy versenytárs, vagy a szakma egyik elismert Nagy Embere. Ezekről a versenyekről indultak el anno a virágkötők nagyjai, itt kezdték mindannyian a pályafutásukat.
Attól függetlenül, hogy minden verseny után megfogadom, hogy ez volt az utolsó, bármekkora is volt a siker, mindig elindulok egy újabb versenyen. Ez a verseny most abban különbözik, hogy igenis indulni fogok a következő hasonló versenyen is. Legközelebb az aquincumi versenyünk lesz, majd az őszi Hortus Hungaricus, később pedig az Advent Verseny.
Az aquincumi versenyen a csapattémánk egy (és egy még nem) olimpiai sportág, a lovaglás és a fogathajtás. Kíváncsian, és lelkesen készülünk
Részletek ITT