ÁSZ jelentés! - A helyi önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek miatt az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről döntött. A 2011. év tavaszától kezdődően négy ütemben vizsgáltuk az önkormányzatok egy-egy csoportjának pénzügyi helyzetét.

A megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi önkormányzatok helyzetelemzését a városi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének ellenőrzése követte. Az összegző megállapításainkat a 304 városi önkormányzat által szolgáltatott adatok elemzése és a reprezentatív mintavétellel kiválasztott 62 városi önkormányzat helyszíni ellenőrzésének tapasztalatai alapján tettük. A kiválasztott 63. város, Esztergom Város Önkormányzata ellenőrzése meghiúsult, mert az adatszolgáltatást a módosított határidőre sem teljesítették.
A városi önkormányzatok ellenőrzésének célja
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy (1) a vizsgált időszakban milyen tényezők játszottak szerepet a városi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete és adósságállománya alakulásában; (2) melyek voltak a városi önkormányzatok finanszírozási problémái; (3) a vizsgált időszakban a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének alakulására. Az ellenőrzést a 2007. január 1 – 2011. június 30. időszakra vonatkozóan végeztük. A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak 2006. december 31 – 2011. június 30. közötti volt.
A város önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzete
A városi önkormányzatok együttes pénzügyi egyensúlyi helyzete az ellenőrzött időszakban kedvezőtlenül változott. A folyó költségvetésük egyenlege (működési jövedelem) a 2007-2010. évek között forrástöbbletet mutatott, azonban a 2007. évi 60 Mrd Ft-ról 2010-re 37 Mrd Ft-ra esett vissza, és a 2010. évben már nem nyújtott fedezetet a tárgyévben jelentkező törlesztési kötelezettségek teljesítésére. A működési jövedelem kedvezőtlen alakulására hatással volt az önként vállalt feladatok viszonylag magas mértéke, annak ellenére, hogy az önként vállalt feladatok aránya a 2007-ről 2010-re 24,5%-ról 23,2%-ra csökkent.
A városok kötelező és önként vállalt feladatellátásában a gazdasági társaságok egyre nagyobb szerephez jutottak, 2007-ben 445, ezzel szemben 2010-ben 586 gazdasági társaság látott el városi önkormányzati feladatot. A közfeladatok gazdasági társaságba történő kiszervezésével a gazdálkodás, a pénzügyi helyzet kockázatai kikerültek az önkormányzati alrendszerből, de a társaságok működésében jelentkező problémák közvetett kockázatot jelenthetnek a városok számára.
A 2007-2010. években képződött nettó működési jövedelem (a működési jövedelem adósságszolgálati kiadásokkal csökkentett része) a felhalmozási hiány 20,4%-át finanszírozta. Ebből következően a felhalmozási forráshiány 79,6%-át külső forrásból kellett biztosítani. A pénzügyi egyensúly megbomlásához a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek csökkenése, a folyó kiadások folyó bevételek növekedési ütemét meghaladó mértékű emelkedése, valamint az adósságtörlesztés járult hozzá.
A pénzügyi egyensúly fenntartása külső források bevonásával volt biztosítható. Ebben egyre nagyobb szerepet kaptak a – bevételek és kiadások ütemkülönbségének áthidalására hivatott – likvid hitelek. A folyószámlahitel napi átlagos állománya a 2007. évi 18,9 Mrd Ft-ról 2010-re 23,3 Mrd Ft-ra emelkedett. A likvid hiteleket, annak ellenére, hogy döntően már tartós működési és felhalmozási forráshiányt finanszíroztak, nem váltották ki hosszú távú hitelekkel. Ennek következtében a városi önkormányzatok banki kitettsége növekedett, mivel rövid távú kötelezettségek fennállása esetén kizárólag a bank egyoldalú döntésén múlik, hogy továbbra is biztosít-e hitelt az önkormányzatnak, valamint azt milyen feltételekkel bocsátja az önkormányzat rendelkezésére. Az összességében növekvő likvid hitel állomány, a magas kamatköltségek és a banki hitelkínálat szűkülése növelte a működés finanszírozási kockázatát.
A banki hitelforrások korlátozottsága miatt a szállítókat jellemző módon a külső finanszírozás egyik eszközének tekintették a városi önkormányzatok, ezt mutatja a szállítói, ezen belül a lejárt határidejű kötelezettségek állományának növekedése. Az összes szállítói tartozás 2007-ről 2010-re 28 Mrd Ft-ról 45 Mrd Ft-ra (60,7%-kal), a lejárt határidejű tartozások 11 Mrd Ft-ról 24 Mrd Ft-ra, több mint kétszeresére nőttek. A szállítói tartozások, kiemelten a lejárt határidejű szállítók növekvő tendenciája kockázatot jelent a városi önkormányzatok működésében. A 2009 2010. években a szállítói tartozások összege több mint kéthavi dologi kiadásnak felelt meg.
A városok pénzügyi helyzetére kedvezőtlen hatással volt az EU-s pályázati lehetőségek által kiváltott fokozott beruházási tevékenység. Az EU-s támogatással megvalósuló projektek utófinanszírozása miatt szükséges fedezet biztosítása likviditási nehézséget okozott a városok számára. A felhalmozási költségvetés egyenlege 2007-2010 között minden évben negatív volt, és a 2007. évi -82 Mrd Ft-ról 2010-re -96 Mrd Ft-ra változott. A városi önkormányzatok 2010. december 31-én folyamatban levő beruházásai miatt vállalt jövőbeni 568 Mrd Ft kötelezettség finanszírozásához a 380 Mrd Ft (66,9%) EU-s forrás, 11 Mrd Ft (2,0%) hazai támogatás és 31 Mrd Ft (5,4%) saját forráson felül 146 Mrd Ft (25,7%) külső forrás szükséges.
A beruházási hajlandóság növekedése olyan adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokat is eredményezett, amelyek esetében a visszafizetés jövőbeni fedezetét, annak kockázatait nem kellő körültekintéssel mérték fel. A fejlesztések révén létrehozott tárgyi eszközök működtetése, üzemeltetése, jövőbeni fenntarthatósága további kockázati tényezőt jelent a városi önkormányzatok számára. Az eszközök használhatósági foka 4 százalékponttal, 85%-ról 81%-ra csökkent. Jelentős az eszközök állagromlásából adódó rejtett adósság, melyeknek későbbi finanszírozása további gondot jelent a pénzügyi egyensúly biztosításában.
A városok pénzintézetek felé fennálló kötelezettségállománya 2007-ről 2010-re 199 milliárd Ft-ról 382 milliárd Ft-ra, azaz 92,0%-kal emelkedett, a 2010. év végén már az önkormányzati alrendszer adósságállományának 31%-át tette ki. A hosszú lejáratú pénzintézeti kötelezettségek 163 Mrd Ft-ról 303 Mrd Ft-ra, a rövid lejáratú pénzintézeti tartozások 36 Mrd Ft-ról 79 Mrd Ft-ra emelkedtek. A devizában való eladósodás előtérbe kerülése miatt a kötelezettségek állománya növekedésében az elszámolt árfolyamveszteség meghatározó volt. A városi önkormányzatok a pénzintézeti kötelezettségvállaláskor előnyben részesítették a devizaalapú kötvénykibocsátást, mivel a 2007-2008. években ismert árfolyamok és kamatkondíciók előnyösebb megoldást kínáltak a hosszú lejáratú hitellel szemben. A jelenbeli fizetőképesség fenntartása szempontjából kedvezőbb finanszírozási megoldást jelentett a fizetési terhek hosszú időre történő elosztása. A kötelezettségek jelentős része a 2014-től kezdődő időszak költségvetését – a futamidő végéig – időben elhúzva terheli, amely jelentős kamat- és árfolyamkockázattal jár.
Az önkormányzatoknál kockázati tényező a gazdasági társaságok tartozásaiért – bizonyos feltételek fennállása esetén – a tulajdonost terhelő helytállási kötelezettség. A városi önkormányzatok gazdasági társaságai kölcsönből származó és pénzintézeti kötelezettsége 2010. december 31-én összesen 151 Mrd Ft volt, a szállítói állományuk 102 Mrd Ft-ot tett ki, ezen belül a lejárt határidejű tartozás 15 Mrd Ft-ot jelentett. A városi önkormányzatok gazdasági társaságok hitelei után vállalt bankgarancia és készfizető kezesség miatti kötelezettsége a 2007. évi 8,1 Mrd Ft-ról 2010. évre 14,6 Mrd Ft-ra (80,2%-kal) emelkedett.
A pénzintézeti kötelezettségek visszafizetéséhez szükséges tartalékot az önkormányzatok nem képeztek. A szabad forgalomképes vagyonból a fedezetként figyelembe vehető kör meghatározásáról, számszerűsítéséről, értékesítésre történő előkészítéséről nem hoztak intézkedést. A vagyonhasznosításból származó bevételek a jövőbeni kötelezettségek fedezetét teremthetik meg.
Az ÁSZ a pénzügyi egyensúlyi helyzet javítására különböző intézkedéseket javasolt a beazonosított pénzügyi kockázatok alapján kialakított önkormányzati csoportoknak, külön kezelve a pénzügyi egyensúly azonnali helyreállítását igénylő önkormányzatokat, a középtávú intézkedést igénylőket, valamint azokat az önkormányzatokat, ahol a pénzügyi egyensúly rövid és középtávon is biztosított, így annak megőrzéséről hosszú távon kell gondoskodni.
Az elkészített Összegzés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.
 

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.