A piac rendkívül fontos hely. Különösen egy tipikus alföldi kisváros esetében, mint amilyen Abony is. Szükség van rá, mert a helyi termelők itt értékesítik portékájukat, így sok száz család jut megélhetéshez, kiegészítő jövedelemhez. Szerepe napjainkban felértékelődött, hiszen a biztonságos helyről, megbízható ismerős kofáinktól megvásárolt termékekre vevők vagyunk. Egyre inkább azok, hiszen az országba érkező élelmiszerek jelentős része bizonyul egészségre károsnak. Az állami minőség-ellenőrzés nem győzi mindegyiküket bevizsgálni. Az erre hivatott szervezetek egy részét ráadásul megszüntették vagy privatizálták. Ilyen körülmények között az őstermelők zöldségei, gyümölcsei is felértékelődnek. Lehet, hogy kevésbé szépek, de kevésbé károsak is, és a zamatuk… Nem vetekedhet a „ kihaló- félben lévő „ magyar fajtákkal egyetlen külhoni áru sem. Ez a mienk, meg a piac is, ahol megvehetjük. Ennek a helynek pedig hangulata van. Nem véletlenül híresek a nyugati országok kis helyi piacai sem.
Abonyban azonban megállt az idő. Képeink bizony harminc- negyven évvel ezelőtti állapotokat tükröznek. Kedvelik pedig a helybéliek ezt a helyet. Itt nem csupán egyszerűen vásárolni, hanem értekezni, információt cserélni, olcsóbban beszerezni is lehet. Alku pedig van. Abony egészen egyszerűen kinőtte piacát. Nem csupán a régiségnek számító épületek illúziórombolóak, hanem a helyhiány miatt földről áruló termelők, kereskedők is. Végre van remény, hogy történjen valami. Készül a FŐTÉR II. projekt, igaz hatalmas önerőt kell majd a településnek beletennie ebben a programba. Hogy ez valaha valakinek megtérül-e, csak sejthető. Az idő itt is megold majd mindent.
A galéria megtekintehető: ITT
LŐVE