Gyakorló, háromgyermekes anyukaként jól tudom, hogy ha Róluk, gyermekeimről van szó, akkor nem ismerek tréfát. Főleg, ha veszélyben vannak, vagy az életük megmentése a cél. Egy nagyon szomorú, nagykőrösi történetről van szó. Az édesanya felnőtt korú lánya epilepsziás rohamot kapott, éppen hazafelé tartottak egy kezelésről Veszprémből. Igazolhatóan fennállt az életveszély esete, így az anya nem mérlegelt és tévedésből matrica nélkül felhajtott az autópályára. Mellette lánya halálközeli állapotban vívta szokásos csatáját az életben maradásért. Vesztére az Állami Autópálya Kezelő Zrt. észrevette azt a tényt, hogy jogosulatlanul hajtott fel a sztrádára, ahol elvileg útdíjat kell fizetni. Mindez még tavaly szeptember 28-án történt, azóta folyik a felek között a levelezés annak érdekében, hogy különös méltányosságból tekintsenek el a büntetés megfizettetésétől.
Eddig a nagykőrösi anya nem kapott „ kegyelmet „, sőt végrehajtásra kerül a sor hamarosan. A büntetési tétel 75.625 forint. Az egyébként is kemény anyagi körülmények között élő, beteg lányát egyedül istápoló, nevelő asszony végtelenül el van keseredve és egyszerűen nem hiszi el, hogy nincs kegyelem. Vétségét elismeri, orvosi papírokat is küldött az autópályás cégnek, de mindeddig süket fülekre talált. A törvény betűje szerint a ÁAK Zrt-nek teljesen igaza van. Csak egy dolog hiányzik a jogszabályokból, illetve a hozzáállásból, ez pedig az emberség. Erre az érintett szülő is utal levelében, melyben kérelmezte a büntetés elengedését.
Részlet az anya kérelméből:
„ Gyermekem kezdett félrebeszélni, és furcsán beszélni, ekkor már sajnos tudom, hogy rosszul fog lenni. Mivel őt figyeltem, így véletlen hajtottam fel a pályára, amennyiben használni akarom, veszek matricát, és nem teszem ki magam ilyen megaláztatásnak. Az első kijáraton visszafordultam és imádkoztam, mert gyermekem ekkor már olyan zavart volt, hogy ki akart szállni, teljesen félrebeszélt. A pálya végén rohamot kapott, és ahogy leértem, meg kellett állnom, hogy ellássam a gyermeket. Önök mindenféle jogszabályra hivatkoztak, én viszont hivatkozok az emberségre és méltányosságra. Jelenleg Budapesten kezelik….. „
Az ÁAK Zrt. egyébként lehetőséget adott háromhavi részletben leróni a tartozást, de ennek megfelelő anyagi fedezet hiányában az anya nem tudott eleget tenni.
Részlet az ÁAK Zrt. leveléből:
„ A jogosulatlan úthasználat okaként levelében újból leírja, hogy az ellenőrzés napján gyermekével hazafelé tartott a kórházi kezelésről, azonban leánya útközben rosszul lett, így Ön rá figyelt és sajnálatos tévedésből adódóan felhajtott az autópálya díjköteles szakaszára, ezért ismételten kéri Társaságunk méltányos eljárását. Tájékoztatjuk, hogy a Díjrendelet továbbra sem nyújt lehetőséget arra, hogy Társaságunk eltekintsen az Ön pótdíjfizetési kötelezettségétől, tekintve, hogy az ellenőrzés időpontjában a díjköteles útszakasz használata során a gépjármű nem rendelkezett érvényes úthasználati jogosultsággal. „
Az ÁAK Zrt egyébként az Útpénztár rendelet megfelelő paragrafusára is hivatkozik és leírja, hogy abban is benne van, hogy „ méltányosság nem gyakorolható „ ebben az esetben. Sőt, az aktuális Díjrendelet tartalmazza, hogy „ függetlenül a díjköteles út használatának előzményeitől és okaitól (pl. eltévedésből eredő úthasználat), ……. az ellenőrzéskor, az ÁAK zrt.-nek a Díjrendelet szabályai alapján nem áll módjában pótdíjmentességet biztosítani!
Megpróbáltam utánajárni annak, hogy létezik-e bárminemű lehetőség arra, hogy az anya büntetését elengedjék. Meglehetősen érdekes dolgokra bukkantam vizsgálódásom közepette. Már 2010-ben is gondot okozott az, hogy az ÁAK Zrt. szabályzata nem tartalmaz arra passzusokat, hogy milyen okokból lehet kérni a büntetés elengedését. Az országgyűlési biztos már akkor kezdeményezte az Állami Autópálya Kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatójánál, hogy tekintsen el egy konkrét ügy kapcsán a követeléstől, az ügyet zárja le. Szabó Máté vizsgálata során az is kiderült, hogy az autópálya-használatot szabályozó rendelet nem tartalmazza a pótdíj elengedésének, mérséklésének, részletfizetésének lehetőségét méltányossági eljárás keretében. A szabályozás hiányosságaira visszavezethető visszásság megszüntetésére az ombudsman javasolta a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek, hogy módosítsa, egészítse ki rendeletét.
Nem találtam arra vonatkozóan semmiféle utalást, hogy ennek az ombudsmani kérésnek eleget tettek volna. Holott a szabálysértési törvény vonatkozó fejezete így rendelkezik: „ 147. § (1) Az elkövető – beleegyezése esetében képviselője is – méltányossági kérelmet nyújthat be a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság által kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés elengedése, illetve mérséklése iránt. „ De ez a generális jogszabály, nem pedig az ÁAK Zrt. úgynevezett Díjrendelete. Lehet, hogy ez utóbbi a generális jogszabályt felülírja?
Nem beszélve az Alaptörvényről, melyben benne foglaltatik egy passzus, igaz, ez az adóhatóságra vonatkozik: „ Alapelvként írja elő, hogy „az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.” Ezek szerint az ÁAK Zrt. még az adóhatóságnál is keményebb? Valóban nincs méltányosság, nincs kegyelem?
Mindennek utánajárok, az eredeti teljes dokumentációval, valamint levelemmel megkeresem az ÁAK Zrt-t, valamint az emberi jogok országgyűlési biztosát is.
Lőrinczy Veronika