Bár világos, hogy a sikertörténetnek nehezen nevezhető rendszerváltás sarokkövét képező EU-integráció izzadságszagú népszerűsítéséhez a rendszerváltó elit részét képező Orbán-kormánynak milyen érdeke fűződik, a Jobbik különösen cinikus és visszataszító kezdeményezésnek tartja azt, hogy a Martonyi vezette tárca „Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió?” címmel hirdeti meg a pályázatát.
A Jobbik teljes megütközéssel és értetlenséggel fogadta a hírt, miszerint a Külügyminisztérium – a szerdai Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint – 125 ezer eurónyi közpénzt kíván áldozni egy Európai Uniót támogató PR-kampány lebonyolítására.
Bár világos, hogy a sikertörténetnek nehezen nevezhető rendszerváltás sarokkövét képező EU-integráció izzadságszagú népszerűsítéséhez a rendszerváltó elit részét képező Orbán-kormánynak milyen érdeke fűződik, a Jobbik különösen cinikus és visszataszító kezdeményezésnek tartja azt, hogy a Martonyi vezette tárca „Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió?” címmel hirdeti meg a pályázatát. Úgy értékeljük ugyanis, hogy a gyalázatosan egyoldalú és torz, primitíven gügyögő szlogenekre építő 2003-as EU-kampány után – amelyet a magyar társadalom többsége már akkor is távolmaradással vagy elutasítással „honorált” – az EU-integrációban érdekelt rendszerváltó elit most a megfélemlítés és riogatás politikájához folyamodik.
Meggyőződésünk azonban, hogy a kormány gyalázatos kampányára szánt összeg többszöröse sem lenne elég célja eléréséhez. Mára ugyanis a magyar táradalom többsége – paradox módon még az Orbán-kormányt támogatók nagy része is – elveti a Magyarországot gyarmati sorba taszító, átláthatatlan, korrupt és birodalmi központosítás útjára lépett Uniót.
Amennyiben az Orbán-kormány komolyan gondolja a Magyarország EU-tagságáról folytatott vitát, a Jobbik tavalyi felhívásának megfelelően kezdeményezzen őszinte párbeszédet EU tagságunk valós, a közvetlen és közvetett hatásokat is vizsgáló mérlegéről szakértők, közgazdászok, társadalomtudósok széles rétegeinek bevonásával. A közvetlenül lehívható pénzalapokon túl vegye számításba azt is, hogy a magyar piac feltételek nélküli megnyitása és liberalizálása már az előcsatlakozási folyamatban milyen károkat és versenyhátrányt okozott a magyar tulajdonú vállalkozásoknak, mennyi vámbevételtől esik el hazánk a vámunióval, milyen növekedési korlátokat jelent a magyar gazdaságnak az EU-s rendeletek és direktívák, illetve mezőgazdasági kvóták kiszabása, mit veszít majd Magyarország a földmoratórium lejártával - áll Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese hírportálunkhoz eljuttatott közleményében.