Cigány felzárkóztatási politika: feneketlen kútba dobjuk a pénzt. Miért problémás az Orbán-kormány roma felzárkóztatási politikája, a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia? Mennyibe kerül a cigány kisebbség a magyar előfizetőknek? Hová tűnik a pénz a felzárkóztatási programokból? Ezekre a kérdésekre adott választ sajtótájékoztatóján Sneider Tamás országgyűlési képviselő, a parlament szociális bizottságának elnöke.
A jobbikos honatya kifejtette: a Fidesz-KDNP kormány óriási összegeket fordít (célzottan, kiemelten) a cigány kisebbség támogatására, felzárkóztatására, negatívan diszkriminálva a nem roma származású hátrányos helyzetűeket. – Több százmillió forintot fordítunk családi és szociális támogatásokra, a felzárkóztatásra szánt címzett címletek szintén százmillós tételt jelentenek az adófizetőknek.
Egy ÁSZ-jelentés rámutatott, hogy 2000 és 2007 között 120 milliárd forintot költött az állam felzárkóztatásra, a források 80-90 százaléka azonban soha nem jutott el a célcsoporthoz. A Jobbik csak akkor támogatja a magyarországi cigányság inaktív részének (80 százalék!) felzárkóztatását, ha támogatásuk szigorúan, eredménycentrikusan, számonkérhetően történik.
Jelenleg feneketlen kútba öntjük a pénzt… – fogalmazott Sneider Tamás, hozzátéve: a bűncselekmények felét romák követik el, az éves közműdíj-tartozások mintegy 100 milliárdra tehetőek, az adósok jelentős része olyan cigány család, amelyik adósságrendezési eljárásra „játszik”, hogy kevesebbet kelljen fizetnie vagy tudja, hogy úgy sem tudják behajtani rajta a fogyasztás ellenértékét. Mintegy 4 millió szegény él jelenleg hazánkban, a Jobbik álláspontja, hogy minden ember egyenlő, ne élvezzenek plusz kiváltságokat a romák!
A Fidesz felzárkóztatási programja alapján a cigány nők nyolc általános és egy gyorstalpaló után szociális munkát végezhetnek, míg egy magyar nők esetében ugyanennek a munkakörnek a betöltétéshez érettségi és két év tanfolyam szükséges. A Jobbik a választások előtt és után is többször elmondta, hogy elfogadhatatlan számukra, hogy ember és ember között faji alapon tegyenek különbséget szociális támogatások tekintetében. A politikus szerint a pozitív diszkrimináció csak a kulturális értékek megőrzésének tekintetében fogadható el. A nemzeti radikális képviselő hangsúlyozta: az nem tolerálható, hogy Magyarországon valaki cigány származása miatt plusz támogatásokat kap, ha valaki pedig magyar származású és ugyanolyan élethelyzetben van, mint egy roma személy, akkor kizárják ezekből a juttatásokból.
Sneider Tamás emlékeztetett: nemrég zajlott le a parlamentben a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Program, és ebben a stratégiai anyagban számos rasszista megnyilvánulás található. Például az, hogy a kormány és az ORÖ támogatja 150 ezer roma lakossági szűrővizsgálaton való részvételét. A politikus szerint jó kérdés, hogy a különböző településeken hogyan fogják szortírozni az embereket, és hogy fogják eldönteni, hogy ki a cigány vagy a nem cigány. Hiszen az elmaradott országrészeken sok magyar ugyanolyan körülmények között él, mint a cigányok és sokszor rosszabb egészségügyi mutatókkal rendelkeznek.
A nemzeti párt képviselője közölte: a kormány meghirdetett egy programot, amely arról szól, hogy kimondottan roma nőket szeretnének felzárkóztatni, illetve szociális munkássá képezni, és ennek érdekében középfokú szakképesítést adó tanfolyamot szerveznek számukra. Sneider Tamás szerint megdöbbentő az, hogy miközben egy magyarnak középfokú szakképzettséghez érettségire és legalább két év tanulásra van szükség, addig ha cigány származású valaki, akkor a program alapján mindössze nyolc általánost kell elvégezni és egy egyéves gyorstalpalón kell részt venni ahhoz, hogy valaki gyermekfelügyeletet vagy idősgondozást vállaljon.ne csodálkozzon a magyar kormány, hogy ez a pozitív diszkrimináció feszültséget kelt azokban a magyar nőkben, akik munkát nem kaphatnak, de megvan az érettségiük és elvégezték a kétéves tanfolyamot is. Közben másoknak szinte tanulniuk sem kell és munkát kaphatnak csak azért, mert ők cigányok.
Forrás ITT és ITT