Érden és Cegléden szervezett térségi egyeztető fórumot Pest Megye Önkormányzata. Az egyeztetések célja, hogy megalapozzák Pest megye eredményes felkészülését a következő, 2013 és 2020 közötti fejlesztési ciklusra. Képek a fórumokról. A területfejlesztés újjászervezésének a célja: megteremteni a változás lehetőségét helyi, illetve térségi szinten, integrált területfejlesztési és városfejlesztési stratégiával, a közösségekre építve, az adottságokat lehető legteljesebb mértékben kihasználva. E cél érdekében újjá kell szervezni a gazdaság, a civil szféra és az önkormányzatok közötti partnerséget, az érdekeltek közötti stratégiai együttműködést. Pest megyében e folyamat egyik állomását jelentik a térségi együttműködési fórumok létrehozása.
A megyei önkormányzat célja, hogy a fórumokon teret adjon az itt élő emberek érdekeinek, és lehetőséget biztosítson a véleményük, javaslataik megfogalmazására Pest megye elkövetkező két évtizede, és azon belül a 2014 és 2020 közötti fejlesztési időszak célkitűzéseivel és fejlesztési feladataival kapcsolatban. A fórumok is rámutattak arra: ez a párbeszéd szükségszerű, sőt elkerülhetetlen. A hamarosan elkészülő helyzetértékeléssel kapcsolatban már most megállapítható, hogy az egyértelműen megállapítja azt a kettőséget, amely miatt újra kell gondolni a megye jövőjét, valamint az önálló Pest megye régió létrehozását. A jelenlegi uniós szabályozás értelmében ugyanis, a közép-magyarországi statisztikai régió, a főváros kiemelkedő fejlettsége miatt, jelentősen meghaladja az EU átlagát, az egy főre jutó GDP tekintetében; annak ellenére, hogy Pest megye egymagában alig haladja meg az EU átlagos fejlettségének felét.
Pest megye rendkívül jó adottságokkal rendelkezik a munkahelyteremtésre, az innováción és a vállalkozásokon alapuló erőteljes és fenntartható gazdasági fejlődésre. Olyan jellemzőkkel bír, amelyekkel más térségek nem, és amelyeket igen nehéz mesterségesen létrehozni. Ez nem csak a főváros közelségére, egyedi hatására igaz, hanem arra a regionális innovációs rendszerre, amely az egyetlen az országban, mert átlépi a kistérségek határait. Ugyanakkor nem mentes az országra jellemző strukturális problémáktól. A duális gazdaság, a versenyképességi problémákkal küszködő vállalkozások, a termelékenységi elmaradás, a vidéki térségek, az agrárium a külső, valamint a közlekedési folyosók által közrefogott belső perifériák alapvető kihívást jelentenek a megyében.
Pest megye minden tekintetben felzárkózó térség – konvergencia régió –, amelynek súlyosan hátrányos megkülönböztetést jelent, amennyiben az unió legfejlettebb, versenyképességi régiói közé sorolják. Igen jelentős támogatásoktól esik el – legalább negyedére csökken az elérhető forrás – és jelentősen nehezebb feltételekkel lesz majd elérhető ez a keret a vállalkozások és közösségek számára. Ahogy a fórumon résztvevő polgármesterek és a versenyszféra képviselői egyöntetűen megállapították: érdemi változás nélkül a települések csak alvó városok lesznek. Gazdasági teljesítmény, adóbevételek és jövedelemtermelő képesség, azaz megfelelő gazdasági alap, erőforrás és bevétel nélkül esélyük sincs lépést tartani a határos térségekkel. Pest megyében ugyanis sok helyen még az alapvető közlekedési infrastruktúra sem megfelelő a fő- és az alsóbbrendű közutak hiánya, vagy rossz állapota miatt.
A helyzetértékelés, valamint a fórumon elhangzottak alapján mindehhez hozzátehetjük azt is, hogy mindez nem helyi jelentőségű, vagy kistérségi probléma. A Pest megyei feldolgozóipar, az export, a K+F és innováció nemzetgazdaságon belüli kiemelkedő súlya, és a foglalkoztatottak létszáma (2012. II. negyedévében 511 ezer fő) miatt a Pest megyei kistérségek felzárkózásának elmaradása esetén veszélybe kerülnek a munkahelyteremtéssel és a fenntartható gazdasági növekedéssel kapcsolatos nemzetgazdasági célkitűzések, valamint a következő fejlesztési időszak uniós forrásainak teljes körű felhasználása (abszorpciója). E tekintetben pedig figyelmeztető jel – mint az a helyzetértékelésről tartott előadásokból és a hozzászólásokból is egyértelműen kiderült –, hogy több kistérségben is megkezdődött a feldolgozóipari, azon belül az elektronikai és járműipari kapacitások felszámolása, illetve áttelepítése az ország más vidékére, valamint elmaradnak a beszállítói fejlesztések. Miközben egyértelmű, hogy a vidékfejlesztés (a mezőgazdasági termelés és a helyi gazdaság más) területein sem képes tartani a lépést a korábban felzárkózó, de újabban leszakadó vidéki Pest megye. Magyarországon, 2008 és 2010 között, Pest megyében esett vissza a legnagyobb mértékben az egy főre jutó GDP.
A változás azonban nem csak, és nem is elsősorban a régiós feszültségek miatt fontos. Ennél mélyebb és az ország jövőjét meghatározó elvek miatt vált szükségessé – összehangolt és integrált területi tervezésre, valamint programalapú fejlesztéspolitikára van szükség ahhoz, hogy az egyes városok és környezetük lehetőségein alapuló fejlesztésekre kerüljön sor. Olyan hasznos és hatékonyan megvalósítható befektetésekre, amelyek térben és ágazatokon átnyúlóan is összekapcsolódnak, amelyek valóban képesek mozgósítani a helyi erőforrásokat, kezdeményezéseket, kreativitást. Tehát nem elválasztják, hanem összekapcsolják a versenyszféra és a közösségek beruházásait; mert a közösségi alapokból lehívható összegek csak egy jelentősen kisebb részét képezik a nemzetgazdaságban befektetett összegeknek, ezért csak akkor hatnak kedvezően, ha a célok azonosak és kölcsönösen elfogadottak, a szűk keresztmetszetek pedig egyértelműek. Pest megye jövőjét, a 2014-2020 fejlesztési időszakot, valamint a 2030-ig tartó jövőképet tekintve ezek jelentik az igazi kérdést a közösségek számára. „Ezért már 2013 elejére el kell, hogy készüljenek a programok, települési szinten is, amelyek felkészítenek bennünket a következő fejlesztési időszakra; (…) olyan programok, amelyekben a helyi vállalkozások, vagy a szomszédos települések nem versenytársként, hanem partnerként tekintenek a másikra, erősítve és nem gyengítve egymás esélyeit, terveit és kezdeményezéseit” – hangsúlyozta dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke. Majd hozzátette, „mindenképpen meg kell teremteni Pest megye elkülönült finanszírozását, és biztosítani a fejlettségének megfelelő többletforrásokat a felzárkózáshoz. Ez azonban nehéz feladat, amely felkészülést igényel, vitát és alapos értékelést, megfelelő felkészülést, és a közreadott anyagokról folytatott párbeszédet” – tette hozzá, utalva az év első felében közreadott Vitaanyagra, valamint a következő előadásokban bemutatott előadásokra, a helyzetfeltárás eddigi eredményeire.
Egyértelműen megállapítható, hogy nem vonatkoztathatunk el a nemzetközi környezettől, amelynek része Magyarország, s azon belül Pest megye. Különös tekintettel az európai gazdasági válságra – míg az ezredfordulón az EU még a „világ legversenyképesebb régiója” célkitűzését fogalmazta meg; 2010-ben már nem többet, csak „leküzdeni a válság hatásait és versenyben maradni”. 23 millió munkanélküli és a múlt század teljesítményét produkáló ipari termelés jellemzi Európát – ismerte el nemrég José Manuel Barrosó, az Európai Bizottság elnöke. Ezért került első helyre a munkahelyteremtés és az intelligens, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, amelynek motorja a K+F, a zöldenergia és energiahatékonyság, az oktatás és a szegénység elleni küzdelem. Egy olyan stratégia elkészítése, amelynek számot kell vetnie azzal a ténnyel, hogy az európai közvélemény csalódott, türelmetlen és szkeptikus a gazdaság kilátásaival kapcsolatban, és számára a legfontosabb ügy a munkanélküliség csökkentése – emelte ki előadásában Dorka Áron, a Pest Megyei Európai információs Pont irodavezetője.
Pest Megye Önkormányzatának első, a Pest megyei helyzet értékelésével kapcsolatos eredményeit Kuszák Miklós, a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. vezetője foglalta össze. Mint arra rámutatott, Pest megye területfejlesztését mindenekelőtt az a felismerés határozza meg, hogy Pest megye a közvélekedéssel ellentétben rendkívül összetett gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal néz szembe, illetve olyan teljesítményt mutat fel, amely teljesen ellentmond annak a vélekedésnek, hogy a 187 település nem több mint a főváros rekreációs és üdülő övezete. Megállapítható továbbá az is, az elhangzottak alapján, hogy a gazdasági teljesítmény javítása és a munkahelyteremtés továbbra is elsőszámú feladat. Az évtized első felének kedvező gazdasági folyamatai ugyanis törékenyek, egyes kistérségek leszakadása megkezdődött. Stratégiai időtávlatban pedig kiemelten kell foglalkozni a vidékfejlesztéssel, a klímaváltozás hatásainak mérséklésével, és mindenekelőtt a helyi erőforrások, munkaerő, kreativitás és a hazai vállalkozásokban rejlő lehetőségek hatékony felhasználásával, amely csak partnerségben, a helyi közösségek, önkormányzatok és a vállalkozások közötti szoros együttműködésében valósítható meg – és a nagyobb térségek menedzselésével, az integrált területfejlesztés gyakorlati megvalósításával.
A helyzetértékelés során megállapításra került, hogy Budapest és Pest megye metropoliszrégió Kelet-Közép-Európa csomópontja (HUB), valamint az európai térség keleti kapuja lehet, elsősorban elhelyezkedése, az itt jelenlévő szolgáltatások, az erős kapcsolati tér és a nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatoknak köszönhetően. Ezt a lehetőséget erősíti a kiemelkedő népsűrűség és városhálózat, a viszonylag jó demográfiai helyzet – gyengíti a gazdasági teljesítmény mögötti kettőség, a gazdaság dualitása, valamint a jövedelemtermelő képességben kimutatható jelentős területi különbségek.
Az értékelés lényegi megállapításai: A Pest megyei vállalkozások száma, a vállalkozási intenzitás kiemelkedő. Mintegy 90 ezer ténylegesen működő vállalkozásról beszélhetünk. Ezek legnagyobb része elsősorban mikro-vállalkozás, amely nem rendelkezik megfelelő tőkeerővel és tudással az intenzívebb versenyhez, növekedéshez, innovációhoz. A mezőgazdaság rendkívüli mértékben visszaesett az elmúlt évtizedben. Az egy főre jutó GDP töredéke a budapesti értéknek, és a legnagyobb mértékben csökkent 2008 óta, országos összevetésben. A megye erősségének tekinthető az igen jelentős a feldolgozóipar, amelynek mérete megkülönböztető erővel bír, még ha viszonylagos súlya a szolgáltató szektor kiterjedtsége miatt alacsonyabb is, mint az országos átlag. Az ICT ipar részaránya, az ágazatban kimutatott komparatív előny kifejezetten kedvező a jövő szempontjából. Pest megye nem egységes, homogén, illetve nem egyszerűen a főváros közelsége alapján rétegződik. Több önálló versenyképességi pólus, illetve vállalkozási övezet is megfigyelhető, ahol a tudás generálása és/vagy hasznosítása kiemelkedőnek mondható.
A kistérségek három fő csoportba rendeződnek, a vállalkozási intenzitás és a jövedelemtermelő képesség tekintetében. A leszakadó kistérségek korábbi ígéretes fejlődési pályája a legtöbb esetben megtört; ez rámutatott, hogy Pest megye felzárkózása még törékeny lábakon áll, s nem következik automatikusan a főváros közelségéből. A fejlődés nem kiterjedt, a helyi erőforrások, természeti adottságok, turisztikai lehetőségek a legtöbb helyen kihasználatlanok – Pest megye egésze pedig értékén alul pozícionált, illetve nem rendelkezik olyan márkaértékkel, amely segítené a közösségek érvényesülését a hazai, régiós, illetve európai piacokon.
A továbblépéshez elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra további fejlesztése – haránt-irányú közutak és a 4-es főút fejlesztése –; de nagy jelentősége van a területi koordinációnak, illetve az olyan megoldásoknak, amelyek kis ráfordításokkal is jelentős eredményt produkálhatnak. Különleges lehetőséget jelent a Duna, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, és a kapcsolódó logisztikai, infrastrukturális fejlesztések. A közösségek, a 187 település, továbbra is jelentős problémákkal küszködik. A korábban igen kedvező foglalkoztatás trendje megfordult, a munkanélküliség folyamatosan közelít az országos átlaghoz, így a pályakezdők munkanélkülisége is; miközben hiányosak, vagy kiépítetlenek a közszolgáltatások, ellátások. Alapvető strukturális problémának tekinthető a felnőttképzésben kimutatható elmaradás az európai és a térségbeli országokhoz mérten.
Közismert, hogy az oktatás, a szakképzés és a felnőttképzés hiányosságai a munkahelyteremtés egyik legnagyobb akadályát jelentik, illetve a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedési esélyét rontja. A helyzetértékelés azonban rámutatott arra, hogy a probléma nem csak a társadalmi kohézió miatt fontos. A Pest megyei (és magyarországi) vállalkozások ráfordításai olyan alacsonyak e tekintetben, amely alapvetően megakadályozza a termelékenység növekedését. Az elmaradás e tekintetben nagyobb, mint a K+F ráfordításokban, így megállapítható, hogy a hazai gazdaság innovációs teljesítményét sokkal inkább rontja, mint a kutatásfejlesztés hiányosságai. Ez a tény különösen Pest megyében, ahol az innováció lehet a fejlődés egyik motorja, alapvető jelentőséggel bír a jövő szempontjából.
Pest megyében rendelkezésre áll a fejlesztésre alkalmas terület, és már léteznek a pólusai is a regionális innovációs rendszernek, versenyképességnek. A kiegyensúlyozott, inkluzív, fenntartható és erőforrás-hatékony („intelligens”) fejlődésnek már léteznek az alapjai; léteznek továbbá azok az erős középvárosok, amelyeknek a szerepe és jelentősége kiemelkedő lehet, még ha nem is illeszkednek első pillantásra a vidéki nagyvárosokon alapuló fejlesztési koncepcióba. Az itt található erős kapcsolati tér azonban egyedi, és értékteremtő módon járul hozzá Budapest és Pest megye metropolisztérsége fejlődéséhez; amennyiben ezt a területfejlesztés, a fejlesztési források elosztása lehetővé teszik, illetve megteremthető az a partnerség, amely e kapcsolati tér szervezéséhez, menedzsmentjéhez elengedhetetlen.
0 Hozzászólás
