December 7-én 19.00 órától Szolnokon: " Almásy gróf nyomában - száz év múltán Vándorúton Ázsia szívében" - A vetítés után vendégünk lesz Somfai Kara Dávid, a film rendezője, etnológus, turkológus, aki a beszélgetés után egy egyedülálló torokénekléssel is megörvendezteti a közönséget. - A filmről: Filmünk célja kettős, először is be szeretnénk mutatni Almásy gróf 1900-as belső-ázsiai utazását, melyről méltánytalanul oly keveset tud a hazai nagyközönség.
Az eredeti útvonalat jártuk végig, úgy ahogy Almásy 100 évvel korábban tette. Az expedíciónak két résztvevője volt: Somfai Kara Dávid rendező (etnológus, turkológus, MTA) és Fejes György operatőr. Az utazás során felkerestük azokat a helyszíneket, ahol Almásy járt, és minden olyan természeti és néprajzi érdekességet, mellyel ő is találkozott. Interjúkat készítettünk egykori kazak és kirgiz segítői leszármazottaival is. A könyvből vett idézetek alapján a néző megismerkedhet azzal, hogy mit látott és gondolt Almásy a 20. század küszöbén a vidéket járva. Filmünket Almásy eredeti fényképfelvételeivel illusztráljuk. A film másik fontos vonulata, a mai helyzet bemutatása. Bepillantás nyújtunk abba, hogy dolgozik egy mai magyar kelet-kutató terepen, hogyan változott a tudomány és az európai ember hozzáállása a nomád társadalomhoz, kultúrához.
Persze a film nem nélkülöz rengeteg látványos természeti és néprajzi jelenetet, életképet és sok autentikus helyi zenét. Almásy György (1867-1833) az „Angol Beteg” című Oscar-díjas filmben híressé vált Almásy László Afrika-kutató édesapja. Maga is nagy utazó, vadász, felfedező volt, Belső-Ázsia szívébe, a Tiensan hegység nyugati felén tett utazást 1900-ban, mely akkor a cári Orosz Birodalomnak és a kínai Mandzsu Császárságnak a határán húzódott. 1903-ban jelent meg magyarul fő műve: „Vándorutam Ázsia szívébe”, melyben 730 oldalon írta le utazását, és egyedülálló megfigyeléseit, olyan területekről, ahol addig magyar utazó nem járt. Almásy azon ritka utazók közé tartozott, akit mindent érdekelt, kiváltképpen a helyi kirgiz nomádok életmódjára és szokásaira fordított figyelmet, kirgiz kísérőivel pedig szoros barátságot kötött, nyelvüket is többé-kevésbé elsajátította. De rajtuk kívül sok érdekeset jegyzett le a kazakokról, ujgurokról, dungánokról, kalmakokról, özbegekről, sőt a gyarmatosító orosz (kozák) telepesekről is, kiknek vendégszeretetét élvezte. Kilenc hónapos utazása Vámbéry után a magyar turkológia legérdekesebb expedíciója volt.