Én magam voltam az, aki levelet küldtem Parti Mihály alpolgármesternek és kértem őt arra, hogy pár adventi és karácsonyi gondolatot osszom meg velünk és olvasóinkkal. A választ megkaptam és köszönettel, szeretettel teszem közzé ezt az írást-  " Több mint hatvan Adventet megéltem, (mármint amire élesen emlékszem) mindig különös érzés kerített hatalmába. Várakoztam kisgyermekként, hogy elég jó voltam- e a Jézuska szemében. Vajon érdemlek e jutalmat Tőle? Nagyobbacska fiúként ugyanezeken az érzéseken tűnődtem, de ekkor már a szüleim értékelésére vártam. Közben egyre szorosabb kapcsolatba kerültem a hitélettel. Nagyfiúként már a roráté miséken készültem a karácsonyra. Fiatalemberként a mindig beteljesedő csoda mellett vártam, hogy a jövendőbelim fog- e örülni a neki szánt meglepetésnek. Majd önálló családi életet élve vártam a nagy- nagy csodát és az önálló kis család nagy ünnepét. Közben, eleinte ritkábbnak tűnve következtek az adventi idők, de a várakozás a jóra megmaradt, természetesen a jó után áhítozva. Majd az idő múlásával egyre közelednek ezek az időszakok. Szép nagycsaláddá bővülve, a feleségemmel e várakozás már más érzéseket vált ki belőlünk, mint régebben. Várjuk a nagycsalád csodálatos együtt ünneplését. Az orgonasípként sorakozó unokák örömét, és helyünkbe lépő szüleik felelősségét. A várakozás beteljesedése minden alkalommal ugyanaz a várva-várt öröm, csak mindig egy kicsit másként. A hitéletünket talán mélyrehatóbban éljük, mert az idő bizony csalhatatlanul múlik rajtunk. Bízunk, hogy a jó földbe vetett mag majd hoz százszoros és ezerszeres termést. Viszont nem elég a jóra várni, a jót akarni kell. Nem elég a jót akarni, a jót szeretni kell. Nem elég a jót szeretni, a jóért tenni kell. Az adventi időben az emberek többségében felszínre kerül a jó iránti vágy, és minden felől ezt halljuk, „Jónak lenni jó”.

De mi van az év többi tizenegy hónapjában?

Bár, a Karácsony a legmeghittebb családi ünnep, de tagjai vagyunk egy nagyobb családnak is, nevezetesen városunknak. Elkerülhetetlen a kérdés magam felé, mint a város dolgainak egy tizenkettedének felelőse, mennyire tudtam megfelelni a feladatnak, amit joggal várnak, akik bizalmukba fogadtak. Többségében jó vagy rossz döntéseknek voltam- e részese? A kátyúba akadt szekér kerekét előre vagy hátra toltam- e?

Természetesen a Mennyországba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Csak mi a jó, és mi a rossz?

Egyfelé húzva tudhatnánk könnyebben az előbb említett szekeret célba gördíteni.

Az biztos, hogy Abony Város ilyen látványosan régen fejlődött. Ezt a döntést meghozni nem volt kis felelősség, vagy netán felelőtlenség. Majd a történelem eldönti. Viszont a szándék megkérdőjelezhetetlen.

A keresztény embernek a várt remény újult erőt ad életének kiteljesedéséhez. Bár nehéz időszaknak nézünk elébe, de ha Isten velünk, ki ellenünk.

Ezen gondolatok jegyében kívánok Áldott Karácsonyt, és boldogabb Újévet e sorok olvasóinak és Abony Város minden jóakaratú polgárának.

Abony 2012. december 16. Parti Mihály alpolgármester

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.