Ki ne emlékezne még azokra az időkre, mikor Abony utcáit járta Kuka Gyula, és Vida Béla. Az egyikük kiabált, a másikuk hirdetett. Nem keltettek félelmet az emberekben. Az " utcakép " megszokott emberkéi voltak. Hol itt, hol ott bukkantak fel, általában derültséget keltve. Adományt is kaptak gyakran, ha kértek. Mondhatni, szinte megbecsülésnek örvendtek. Aki bántotta őket, akár csak szóval is, a többiek elítélték. Most egy olyan jelenség van a városban, mely gyakorta kelt félelmet az emberekben. Volt olyan kisgyermek, aki nem mert az egyik abonyi pékségből kijönni, mert olyan férfi riogatta a békés járókelőket, aki nem volt egészen kedvesnek, vagy szelídnek nevezhető.