Mészáros István, abonyi vállalkozó története immár szakállasnak nevezhető, már kilenc éve keresi az igazát. Nem leli, hiába tüntetett a Magyar Parlament előtt kétszer is, a rend őrein kívül szinte senkit sem érdekelt, hogy mit szeretne. Alvállalkozóként megjárta, valami felsőbb hatalom mindig közbeszólt, és a bűnös nem kapta meg méltó büntetését. Alvállalkozóként dolgozott, soha nem fizették ki, így csődbe ment, családi élete kis híján tönkrement. Mindene odaveszett, de a „ bűnös „ szabadlábon van. Most újabb fejezetéhez ért a történet, Mészáros úr elképedve meséli, hogy őt, hiába is volt károsult, becsapott, ki nem fizetett válallkozó, mégis csak tanúként kezelték a hivatalos szervek. Így aztán a mostani döntésről sem kapott hivatalos tájákoztatást. Ám ő megtudta, amit szeretett volna, igaz még jobban elkeseredett.
Kiderült, hogy a sok embert megkárosító személy simán megúszta. Gyakorlatilag csődbe ment építőipari vállalkozásokkal mintegy félmilliárd forintot sikkszatottak. A cégvezetőt ugyan elítélték csődbűntett miatt, még pedig keményen, de büntetését felfüggesztették próbaidőre. Hát nem megérte?