A magyar ipar egyik zászlóshajójaként emlegetett kecskeméti Mercedes gyár vendége volt nemrégiben Orbán Viktor. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, evett-ivott, körülnézett, mindent nagyon szépnek talált, mindennel meg volt elégedve. A fotósok gyönyörűségére szerszámot is fogott a kezébe, hogy lássa ország-világ, nem akármilyen vezetője van ám a magyarnak, hanem dolgos, egyszerű nép gyermeke, aki - lám - a gyárban is megállja a helyét, ha a sors úgy hozza. Majd a néhány órás kiszállás után furikázott még egyet egy újonnan legördült CLA Mercedessel, majd, mint aki jól végezte a dolgát, ahogy jött, el is távozott.
Irigykedünk rá? Nem.
Csak ez az egész sztori jellegzetes tünete, vagy kórképe egy összetett problémának, ami az egész társadalmat jellemzi. Nincs pénz a munkabérekre, nincs pénz semmire, de ugyanakkor a propagandára, a kéz kezet mos elvre, a sunyiságokra és a burkolt korrupcióra számolatlan...
A