A 2000-es évek közepén az ingatlanpiac újra élénkült. A gazdasági folyamatok ezt nem támasztották alá, de a politika igen, amely egy kedvező jövőt vizionált (13. havi nyugdíj, 13 havi bér, 14 és 15 havi nyugdíj fellebbentése - 2006-os választások idején), hogy egy "klasszikus" idézettel is alátámasszam: "Hazudtunk reggel, éjjel meg este." Nappali is, de nem csak ők, az ellenzék is. A gazdaság hullámzott közgazdasági szakkönyveknek megfelelőn, amit a jegybanki alapkamat változásában is jól követhető (2000.01.20. - 13%, ami 2003.06.10-ig csökkent 6,5%-ra, innen emelkedett, 12,5%-ra kúszott fel 2004.03.22-ig, majd ismét csökkenésbe ment át, 6%-ig süllyedt 2006.06.19-ig, a trend újra megfordult 2008.11.24-ig újra emelkedett 11,5%-os értékig, majd újra csökkenés). Az ingatlanpiac nem követte a trendeket, nem a tehetetlensége miatt, hanem a már említett politikai befolyások és a szociálpolitika (ez már az első Orbán-kormány idejétől datálható) alakulása miatt. A kedvezőbb jövő kép, az állami nagyberuházások, a foglalkoztatottság növekedése mellett megjelent a kedvezményes lakásvásárlási kamattámogatás, az új lakásépítési kedvezmény, új lakás vásárlási kedvezmény, illeték kedvezmény, stb., amik közösen növelték az igényt, több ezer új lakás épült.