Olvasónk elképedve mondta, hogy koszos, mocskos, szégyenteljes az abonyi vasútállomás. Sajnos igaza is volt, mert én magam is láttam azt a hatalmas szemetet, mely főként az aluljáróban volt. Megdöbbentő „ élmény „ volt látni a rengeteg falevelet, mely az egyébként is már szétfirkált, grafitikkel telefestett aluljárót még borzalmasabbá tette. Pénteken még rémes volt, mára azonban láss csodát: valakik ügyesen, szépen összesepregettek, mintha megneszelték volna, hogy megyek fényképezni. Viszont sajnos az egyik lámpa az aluljáróban disco fényként pulzál, mely rémes, horrorisztikus élménnyé varázsolja az itt való esti áthaladást.
Nem tudom, kik lehettek az ügyes takarítók, lehet, hogy a MÁV küldte oda a közhasznú foglalkoztatottjait, már éppen ideje volt. A MÁV állomás egy része azonban maradt amolyan senki földje. A nyári nagy gyomok vészjósló kóróként merednek és a lepukkant épületek sem túlságosan impozánsak.