Aban /Abony/ helység nevének első írásos említése az 1466-os királyi idézőlevélben
Aban első írásos "oklevélszerű története" 1450-1472 között a Weseni család nevéhez kapcsolódik.
Az 1450. december 2-án kelt oklevél szerint a mai abonyi határ területén a következő falvakat említi: Aban, Mikelaka, Vadaegyháza, Paládics.
A falvakból Aban kivételével a tatárjárás alkalmával 1241-42-ben, több falu örökre elpusztult.
Mikelaka falu /Mikólaka, Mykolaka/ a jelenlegi várostól délre a Kécskei út külterületén, jobb oldalt volt megtalálható. A falu és templomának alapmaradványait az 1880-as években feltárták.
Vadaegyháza /Wadaegyhaz/ település helye jelenleg még ismeretlen. A falu és a hozzá tartozó templom a jelenlegi Abony, délnyugati határrészén keresendő.
Extra galéria ITT
Kedves Olvasónk és cikkírónk, Markó Ferenc a galériában látható réges- régi képeslapokkal kíván a MiAbonyunk Olvasóinak Boldog Új Évet! Mi is ezt tesszük és szeretettel köszönjük azt a rengeteg érdekes hírt, információt, melyet egész évben kaptunk Markó Ferenctől, azaz a Roncskutatótól! LŐVE
B orongós napok tűnjetek tova,
O kkal szomorú ne legyél soha!
L épteid kísérje töretlen szerencse,
1711. december 29-én történt
Látván a pusztulást, az elnéptelenedést Galántai Balogh István Abony, Paládichi, Tószeghi és Kécskei pusztult helységeknek örökös ura 1711. december 29-én Nagykőrösön kiadta szabadlevelét említett pusztáinak megszállására, letelepedésre, építkezésre, gyarapodásra azzal, hogy három esztendőkig semminemű jövedelmét és hasznokat nem kíván; szőlőtelepítésére pedig tíz esztendőkig való szabadságot és engedelmet ad. Az újraalapítók és életindulást kezdő 24 család névsora a következő:
Abonyi "medvebirkózás".
Az alábbiakban Markó Ferenc remek múltidéző írása következik egy meglehetősen érdekes abonyi „ sportágról”. Kiderül, hogy Gúth Imre hogyan győzte le a medvét:
Az 1930-as évek végén és az 1940-es évek legelején nagy eseménynek számított, amikor valamelyik település piacán vagy főterén megjelentek a vándorcirkusz komédiásai.
Volt itt akkor minden, kardnyelő ember, kígyóbűvölő, tűznyelő ember, medvetáncoltató, erőművészek, törpék, akrobaták. Így történt ez valaha az abonyi piactéren is.
Megjelent a vándorcirkusz, gyors sátorverés és a rikkancsok már járták is a község utcáit, invitálva az embereket az előadásokra.
Az exkluzív galéria megtekintéséhez katt IDE
Kedves Olvasónk, a " nagy gyűjtő ", Karácsony alkalmából régi szép üdvözlő lapokkal örvendeztetett meg bennünket. Van köztük olyan, amit még én magam is láttam több évtizeddel ezelőtt. A képeslapok ideje ugyan nem járt le, de más más a divat ebben is. Nézegessük csak meg ezeket a gyöngyszemeket, melyeket egykoron küldtek egymásnak az emberek, akik közül talán már sokan nincsenek is köztünk. A Karácsony és az üdvözlet örök. Érdemes ezeket az utókor számára megőriznünk. Most én is fogom magam és nyitok egy mappát és gyűjtöm, amit kaptam. Ötven év múlva bizonyára mások, máskor nagy becsben fogják azokat tartani. Talán majd egy másik abonyi honlapra fel is kerülnek. Én pedig egy felhő szélén csücsülve nézegetem elégedetten, hogy megmaradt belőlem egy parány... Nos, ezért érdemes gyűjtenünk emlékeinket. Ezúton kívánok Olvasóink és szerkesztőségünk munkatársai nevében áldott, békés karácsonyt a " nagy gyűjtőnek " a mi Roncskut
Az első és második világháború idején nagyon sok abonyi katonát soroztak be a különböző huszár alakulatokhoz.
Sokan sajnos nem érték meg a háborúk végét. A szerencsésebbek magyar földben nyugodhatnak, még mások idegen ország földjében. Sokan jeltelen sírban, sokan pedig valamelyik lövészárok mélyén betemetve.
A Nemzeti Vágtás írással kapcsolatosan, két második világháborús abonyi huszárról szeretnék megemlékezni.
Mindketten a 2/II. huszárosztály 5. századánál szolgáltak. 1944. 07. 15-én mindkettőjük számára befejeződött a háború Porzecze településnél, Lengyelországban.
Íme a két hősi halott abonyi huszár adatai:
Krupincza Pál tizedes, ezredkürtös /a fényképen Ő látható/
1914. 04. 30 Abony Any.n. Varga Ilona
Hősi halált halt aknaszilánktól 1944. 07. 15 Porzecze.
Eltemetési helye ismeretlen.
Mészáros János tartalékos honvéd
1915. 12. 29 Abony Any.n. Kiss Rozália
Eltűnt harctevékenység közben 1944. 07. 15 Porzecze.
E
Az itt látható kép már szerepelt honlapunkon, most játékos kedvű olvasóinkat arra kérjük, hogy nevezzenek meg tíz olyan dolgot, amely ma már nem szerepelne a képen. A képet Markó Ferenctől kaptuk és a fejtörő is az ő ötlete volt. Ez a fénykép egy 1964-ben készült régi képeslap. Látszik rajta az iskola is, tetején az óra és a kereszt, továbbá az angyalszobrok. Az „ angyalkák „ lelőhelye egyelőre ismeretlen előttem, de úgy hírlik, hogy azok nem váltak az enyészet martalékává. Ha minden igaz, akkor hamarosan megmutatjuk Önöknek, hogy hol is vannak.
Katt a képre hogy nagyban is megtekinthesd!
A közelmúltban egy kép került elő, 36 évvel ezelőttről, melyen néhány ovis volt látható, ahogyan éppen ballagnak. Szemfüles óvónénik ügyesen felsorolták, hogy kik is láthatók a képen. Sőt, most kaptunk ebből az időből újabbakat, összesen ötöt, melyen már sokkal több ovis látható a karácsonyi ünnepségen. Kérem, aki felismeri magát, vagy kedves rokonát, ismerősét, írja meg nekünk kommentként, hogy kik is vannak itt. Én, mivel ezonos korosztályba tartozom, sok arcnak nagyon örültem. Elárulhatom, hogy TYB és Temesközy Tamás is fellelhető a képeken... És még sokan mások! Köszönjük szépen a kedves óvónéninek, hogy megkaphattuk a képeket. Ha Önök is szeretnének hasonlót közzétenni, akkor küldjék el nekünk ide: szerkezstoseg@miabonyunk.hu vagy hívjanak telefonon: 30/9-670-313
Képek még:
Nem csalás, nem ámítás, bizony Abonyban is volt anno ezsütróka tenyészet! Íme egy érdekes írás erről. Hogy lesz-e valaha ismét? Én nem hiszem.... Mindenesetre köszönjük Markó Ferencnek, hogy megosztotta velünk ezt az igazi retro csemegét!
Az abonyi ezüstróka tenyészet
Hazánkban legelőször a dőri uradalomban, majd Békessy Jenő kezdeményezésére a gödöllői Magyar Királyi. Baromfi Tenyésztőtelepen ezüstróka tenyészetet rendeztek be.
 |
 |
 |
 |
(30)277-3185.
Üzenet íráshoz jelentkezz be! Előzmények
