Markó Ferenc - 2011.04.19. 10:14:35
Ezalatt Pataki János, a királyné egyik szolgája sikeresen leteperte, majd az odaérkező testőrség szétvagdalta.
Markó Ferenc - 2011.04.18. 22:57:40
Markó Ferenc - 2011.04.17. 11:23:20
Egy igazi történelem hamisítás!
Nézzétek meg Szlovákia nagy uralkodóit egy 2011.es naptáron.
Ez már a pofátlanság határán is túltesz!
Markó Ferenc - 2011.04.03. 09:45:22
A Hatvan-i győzelem után újabb csatát vívott a magyar fősereg 1849 április 4-én Tápióbicskénél.
Klapka György vezérőrnagy I. hadteste hírértesülések alapján, miszerint ellenséges haderő nem tartózkodik Tápióbicskén, kellő biztosítás nélkül vonult be a településre.
Akkor még a faluban és a környékén állomásozott Jellasics horvát bán I. hadtestének utóvédje.
A településre bevonuló magyar honvédek gyilkos kereszt tűzbe kerültek és a Tápió patak fahídján keresztül menekültek Nagykáta felé. A visszavonulást Dessewffy Arisztid ezredes lovassága fedezte. Az egyik magyar üteg elvesztését már ők sem tudták megakadályozni.
Időközben a csatatérre érkezett Görgey Artúr a magyar csapatok főparancsnoka és a III.hadtest Damjanich János vezérőrnagy vezetésével.
Görgey főparancsnok azonnal harcba küldte a Wysocki hadosztály /Lengyel Légió/ katonáit. Osztrák részről Karl Leininger-Westerburg alezredes dandárja szuronyrohammal áttört a Tápió patak fahídján. Damjanich 9. veressipkás zászlóaljának és a 3. un. fehértollas honvéd zászlóalj katonáinak sikerült a támadást elhárítani. Vitézségük eredményéül a csata sorsa eldőlt. Tápióbicskét visszafoglalták és az elveszett ágyúkból is kettőt visszazsákmányoltak.
Markó Ferenc - 2011.03.07. 18:21:52
1849. március 5-én a szolnoki csatában vereséget szenvedő és visszavonuló császári csapatok az éjszakát Abonyban töltötték. A római katolikus temető minden fáját és fakeresztjét az éj leple alatt eltüzelték.
Szolnokról az hitték, hogy ég egész Abony.
No, de ne vágjunk az események elébe.
A cikkben több olyan rövid történetről számolok be, amelyekről a történelem könyvek nem, vagy csak elvétve írnak.
1849. januárjában Ottinger Ferenc altábornagy két vértes lovasezrede állomásozott Abonyban.
Egészen addig amíg márciusban a Tisza felől előretörő Kazinczy huszárok ki nem szorították őket.
A Batthyány miniszterelnök kormányának megalakulásakor felajánlották neki a hadügyminiszteri posztot, de nem fogadta el. A végül hadügyminiszterré kinevezett Mészáros Lázár hivatalba lépéséig Ottinger Ferenc volt a hadügyminiszteri tanács elnöke. 1848. májusában a magyar kormány a Jellasics ellen felállított drávai magyar hadsereg parancsnokává nevezte ki. Jellasics a határ átlépte után szinte azonnal kiáltványt tett közzé, melyben egyértelművé tette, hogy a Habsburg uralkodóház nevében jött, célja minden forradalmi lázadás és pártütés leverése.
A magyar származású, de császári érzelmű Ottinger Ferenc vezérőrnagy visszavonulót fújt, majd átállt Jellasics táborába.
Markó Ferenc - 2011.03.05. 12:27:25
A szolnoki csata az ellenség oldaláról nézve
Hartlieb altábornagy jelentése Abonyból Jellasics altábornagynak
Éppen most volt egy küldöttség nálam Szolnokról, amely Thomas Dubetz ferences guardiánból, Georg Ellek városi főjegyzőből, Stephan Nagy városbíróból állt, biztosítottak változatlan lojalitásukról és, hogy alázattal a királyi parancs alatt állnak. A következőket hozták hírül; – hogy az ellenség tegnap délután 2-től este 9 óráig elhagyta Szolnokot és a Tiszán keresztül Törökszentmiklósra és Cibakháza felé elvonult, miután a szolnoki hidat egészen lerombolta és a sóhivatallal szemben a Tiszán emelt hajóhidat lebontotta és Cibakháza felé leúsztatta.
Továbbá közölték, hogy az ellenség Szolnokon 12 zászlóaljjal rendelkezett, lovassággal együtt kb. 25 000 fővel. Köztük a 3., a 9., a 28. honvéd zászlóaljjal, illetve ismeretlen számúakkal, egy Schwarzenberg zászlóalj, egy Porosz herceg zászlóalj, egy vadászzászlóalj, utászok, kettő huszárezred (a Ferdinánd és a Hannover), azután ismeretlen számú Hunyadi huszár, ulánusok és hajdúk Klapka alatt (ezt azonban nem látták) végül 40 löveg. Damjanich és Vécsey tábornokok voltak a parancsnokok, Répássy nem tartózkodott Szolnokon.
Az ellenség ott egészen rosszul viselkedett: mindent raboltak és a házak tetejét a tábortűzhöz leszedték, a pénzt a sóhivatalból, a raktárból jelentős só mennyiséget magukkal vittek (a készlet azonban még mindig jelentős), bort, kenyeret, szalmát és szénát szintén elvitték magukkal vagy elpusztították.
Markó Ferenc - 2011.03.04. 18:44:43
A szolnoki csata - Szapáry út-Kossuth tér
Idén 2011. március 5-én szombaton 14.45 órától a Szapáry útról indulva a Kossuth téren néz egymással farkasszemet a 200 hagyományőrző. A rendezvény az eredeti csatához hasonlóan számos nemzet katonáit felvonultatja. Érkeznek csapatok Lengyelországból, Ausztriából, Olaszországból, Szlovákiából, Csehországból, s természetesen Magyarország több területéről.
Markó Ferenc - 2011.02.18. 15:20:56
Merénylet I. Ferenc József császár ellen
1853. február 18-án Bécsben merényletet követtek el I. Ferenc József császár ellen. Ezt a sikertelen merényletet még további hat követte a történelem során. Az elkövető Libényi János volt, aki szemtanúja volt "az Aradon kivégzett magyar tábornokoknak" Véleménye szerint a császár ezeket a kivégzéseket "megakadályozhatta volna". Libényi ekkor határozta el, hogy bosszút áll. Ráadásul a császár állítólag még a hugát is "megrontotta".
Libényi János, idősebb Libényi János szabó és szűrszabó főcéhmester és Lukács Erzsébet gyermekeként született. Korábban katonaszabó segédjeként dolgozott Aradon, 1850-ben Pestre, egy évre rá Bécsbe utazott.
Üzenet íráshoz jelentkezz be! Előzmények