Tegnap nyitották meg a Szolniki Levéltárban azt a kiállítást, melyen Markó Ferenc Olvasónk relikviáit is közszemlére tették. Most Dr. Fülöp Tamás levéltár igazgató, tegnap elhangzott beszédét olvashatják.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Vendégeink!
Úgy tartják, a valódi hősök olyan emberek, akik akkor és ott azt cselekedték, amire az adott pillanatban szükség volt, szembenézve tetteik valamennyi továbbgyűrűző következményével. Ilyen látszólag egyszerű, mégis nagyszerű hősök százezreit, millióit teremtette meg a huszadik század első világégése, a „Nagy Háború”. Ezek az emberek olyan férfiak és nők, fiatalok és idősek voltak, akik császáruk és királyuk parancsára életüket áldozták idegen országok hadszínterein, sebesülteket ápoltak tábori kórházakban, kemény munkát vállaltak a hátország bányáiban, gyáraiban, földjein, betűvetésre tanították a gyermekeket, misét mondtak az elesettekért, esetleg mindennapi teendőiket végezve, reménykedve várták fiuk, férjük, édesapjuk hazatértét, vagy legalább a tábori postával érkező híreket szeretteikről. „Hősök voltak mindannyian…” – ahogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár időszaki kiállításának címe is utal mindannyiójukra.
Galéria ITT Fotó: LŐVE
Ezzel a címmel rendezett a szolnoki Levéltár kiállítást, melynek megnyitóját május 25-én szerdán tartották. A fővédnök Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke volt, aki személyesen is érintett családja és származása okán az I. Világháború történéseiben. A kiállítás szervezői hosszú hónapokig munkálkodtak azon, hogy értékes tárgyakat, korabeli dokumentumokat tárhassanak a nagyközönség elé. Most először hirdették meg, hogy várják mindazon gyűjtők jelentkezését is, akik szívesen bocsátanák közszemlére féltett relikviáikat. Köztük az abonyi Markó Ferenc is jelentkezett. Így törzsolvasónk becses darabjai is láthatók a tárlókban és egyéb helyeken. Markó Ferenc meghívásának boldogan tettem eleget, hogy megmutassam a történelem szerelmeseinek keze nyomán megelevenedő történelmet. A Levéltár saját gyűjteménye is bemutatásra került természetesen.
Üdv mindenkinek!
Nem tudom hány ember fogja látni ezt a bejegyzést, de azért teszek egy próbát.
Egy kis segítséget szereték kérni egyetemi tanulmányaimhoz. Műleírást készítek André Kertész egyik híres fotójáról, mégpedig erről:
(A kép a Vak Muzsikus -más fordításban Vándor Muzsikus - címet viseli. És ez az eredeti kópia. A kiállításokra szánt kivitelében a kép vágott, más szóval a három jobb oldali alakot nem látjuk a legtöbb előhívott példányon.)
...ha ilyen "tárgyakat" kap fel a rotakapa, miközben szántom a kertem?
Megmosogattam őket, aztán lekattogtattam mindet:
A magyar történelem Thermopülai csatája
Az alábbi magyar történelemmel kapcsolatos írást az elmúlt napokban küldték részemre. Ezt most közzé is teszem.
Talán nem túlzok, ha azt mondom: kevés olyan ókori esemény van, amelyre iskolai tanulmányainkból szinte mindannyian emlékszünk. Leonidász király és 300 spártai katonájának a Thermopülai szorosban véghez vitt hősi cselekedete ezen kevesek közé tartozik.
Meglehet a többség még az „Itt nyugszunk. Vándor vidd hírül a spártaiaknak: / megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” sírversre is emlékszik. Az azóta eltelt évszázadok során számtalan képzőművészeti, irodalmi alkotás dolgozta fel a Thermopülai ütközetet. Néhány évvel ezelőtt még hollywoodi szuperprodukció is készült a csatáról. Pedig, ha úgy nézzük, nem történt más ott, mint 300 spártai – árulás révén – elvesztett egy csatát a hazájukat fenyegető perzsák ellen. Aztán mégsem a győző lett a győztes.
A pápai ejtőernyősök tragédiája
1941. április 12
 |
1941. április 11-én 14 órakor a magyar III. hadtest alakulatai támadást indítottak a Duna-Tisza által határolt jugoszláv területek, a baranyai háromszög, valamint a muraközi területek elfoglalására. A hadművelet során az első magyar ejtőernyős zászlóalj bevetésével is számoltak. A terv az volt, hogy Bácskában, a Ferenc József csatorna egy fontos hídját (Szenttamás) az ejtőernyősök 104 fős harccsoportja egy meglepetésszerű támadással elfoglalja és a saját csapatok beérkezéséig megtartja.
1941. április 12-én a reggeli órákban a magyar légierő Önálló Távolfelderítő Repülőosztály egy Ju-86-s gépe felderítést hajtott végre a tervezett bevetés körzetében. A pilóta jelentése szerint a hídon a visszavonuló jugoszláv katonák özönlenek, és az átkelő felrobbantására utaló előkészületek is jól észlelhetők. |
A négy csapatszállító repülőgépet Jutason feltöltötték üzemanyaggal, elhelyeztek bennük négy-négy, egyenként 100 kg-os ejtőtartályt lőszerrel, nehéz puskákkal és géppuskákkal. A bevetési terv szerint a négy gép kötelékrombuszt repül, két ajtón át egyszerre dob, s ezzel megakadályozza a deszant szétszóródását. A 4 x 26 fő 60 másodperc alatt elhagyja a gépet.
Az abonyi vörösterror
Szamuely Tibor Szolnokról saját különvonatával érkezett Abonyba, ahol 1919 május 3-án délután a helyi ellenforradalmi megmozdulás leveréséhez fogott.
Egy régi-új vörösőr, Csibrán József is színleg a nemzetőrök közé állt, a vöröskatonából avanzsált nemzetőr azonban nem bizonyult állhatatosnak, Szamuely parancsára készségesen összeállította a nemzetőrök névsorát.
Ennek alapján láttak munkához a Lenin-fiúk. Többek között elfogták sarudi Battik Béla orvostanhallgatót és tartalékos főhadnagyot, a fegyveres megmozdulás egyik vezetőjét is.
Egyenesen Szamuely vonatirodájába vitték, ahol öt perc alatt döntöttek sorsáról. Itt vörös parancsnoki tisztséget kínáltak fel neki, ami szinte példa nélküli a vörösterror korszakából. Miután ezt elutasította, kötél általi halálra ítélték. Az ítélet végrehajtását a Debrecenből érkezett, igen aktív Lenin-fiú, bizonyos Stern Mózes vállalta magára.
A Ceglédre vezető országút (a mai 4-es számú főút) szélén álló fához vitték, s mielőtt az áldozat lába alól kirúgták a széket, megkérdezték, hogy van-e utolsó kívánsága. A válasz igen büszke volt: „Úrnak születtem, úrként halok meg!” Miután kiszenvedett, még holtában is ütlegelték, ruháit ellopták, és este tízig hagyták tetemét az akasztófán.
Kedves Olvasónk, Markó Ferenc ismét egy csodálatos régi képpel örvendeztetett meg bennünket.
Millenium - Ezeréves Magyarország - 1896
Ez egy 75 X 65-ös mérető oklevél, padlás leletből.
Több darabból sikerült így összeillesztenem!
Valaha Halász István kiadó gondozásában jelent meg, amelyet az alján lévő pecsét bizonyít.
Ferenc József császár, mint akkori uralkodó évszámai még nem szerepelnek rajta.
Markó Ferenc
Gyilkos fűzők. Madártetemek a kalapokon. Az emberi tetveket összegyűjtő szőrmestóla. Közlekedésre alkalmatlan cipők és ruhák. A történelem legextrémebb következnek ez alkalommal a nőkre koncentrálva.
Borotvával magasított homlok
 |
 |
 |
 |
(30)277-3185.
Üzenet íráshoz jelentkezz be! Előzmények
